Ülj fel a hullámvasútra és sikíííííííííííííííííííííííííííííts!!!!

Soha nem ültem még hullámvasúton, minek az, ha az ember úgy él, mintha örök bérlete lenne rá? Szervezz egy nagy utazást és tuti a belépőd!Onnan indulunk, hogy jogász vagyok, szőke, imádom a csinos kis ruhákat (venni nem, hordani igen), azt a néhány magassarkút, amim van, a nagy táskákat, amikben általában min. 3-4 könyvet hurcibálok (nehogy már unatkozzak a bkv-n!), ciklámen színű Dusikámon (A BICIKLI!!!) száguldozok a városban (ezt is szoknyában és magassarkúban), szeretem a cseresznyés kabátom (ami önmagában egy jelenség) és szeretem az ágyamat, mert kényelmes. Jó, a kanapémat is szeretem, az is az.

Ma elsétáltam reggel a tükör előtt és megijedtem. Valami barna lány állt velem szemben. A szemét ismertem, meg a bamba mosolyát, amivel a napjait indítja, de könyörgöm, ez a lány barna!!! És újabban sportcipőkben rohangál (sőt, futni jár meg edzeni!?), boldogan ölelget kesztyűket, soft shell nadrágokat és túrahátizsákokat. Gőzöm sincs, hogy ki az illető. Azt tudom, hogy még mindig imád olvasni (jelenleg épp hat könyvvel küzd egyszerre a lányregénytől, az útikönyveken át a túlélési útmutatókig, sőt, nyilván akad egy-két receptkönyv is közte), a fülében folyton fülhallgató, egy halom listája van, hogy mit kell még/már/megint elintéznie, szinte minden nap süt valamit, az otthona egy (nemzetközi) átjáróház, hónapok óta nem aludt szinte az ágyában, mert mindig vendég lakik benne és folyton ugrál/sikítozik/sír/nevet. Szerintem nem normális.

És amióta ez egyre nyilvánvalóbb, azóta egyre több hasonszőrű kattant barátja is van. A régiek, örök hála nekik ezért, kitolták a tűréshatárt és még próbálják vele tartani a lépést, az újak meg azt hiszik, mindig ilyen volt. Lópikulát! Valahol, valami történt, azt hiszem tudom is, hogy mikor. Ott lent, nagyon mélyen, dehát honnan induljon egy hullámvasút, ha nem onnan? Nem igaz?
Szóval, hétvégéig remélem, megszokom ezt az új fejet, elég para éjszaka halálfrászt kapni a saját tükörképedtől a budira menet.

A pakolás most ért abba a fázisába, hogy elgondolkodtam, mit is kéne vinnem magammal repiajinak (bármilyen ötletet szívesen veszek, köszi!). Mert ételt nem vihetek be NZ-re, bár a kedvenc habverőm, habkártyám és spatulám már bekészítve! Kivik, készüljetek, sütni fogok Nektek hálám jeléül, mert befogadtok a kis otthonaitokba! Egyetlen bajom, hogy nem vihetem magammal a kedvenc sütőformám, a Nagymamám házi baracklekvárját, és Ritát, aki az én sütős másik felem.

Szóval, a most már barna cukrászlány elmegy, és hirdeti az igét vanília, karamell és csokoládé formájában a világ másik felén. Az Eckler Punk (szépen kattints rá és lájkold!) pedig meghódítja a kivik és a vombatok hazáját!

és íme egy kis ilyen volt-ilyen lett…

Leave a Reply

Nézd meg a legfrisebb videónkat:
fb
Hortobágyi Rántott Vombat

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, ahol még több fotót és videót találsz a nagy utazásról.

Blog naptár

September 2020
M T W T F S S
« May    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  
Új -Zélandi kalandok
























.





Szereplők

O.: A lány, aki hátra hagyva régi életét új utakra lépett, hogy megnézze, ízlik-e neki a hortobágyi rántott vombat.

Á.: A hedonista útitárs.

NZ.: Új-Zéland

HK.: Hongkong

A kezdetek kezdetét pedig itt találod: