Utazás

Szabadon

-Lakcíme?

-Huh, erre most hirtelen nem is tudok mit válaszolni!

Nagy, elkerekedett szemekkel nézett rám az orvos asszisztense. Megismételte, hogy csak azt szeretné felvinni a kartonomra, hogy hol lakom. Nem tudom, vigyorogtam bambán. Mármint most épp Siófokon. Nyaralunk? Nem..vagyis kicsit…vagyishát mégsem, mert a boltban nem csak sört veszünk meg kukoricát, hanem tisztítószereket, pelenkát, meg égőt az olvasólámpába.

Nemrégiben találtam egy csoportot a Facebook-on, az a nevük, hogy Location Independent Families. Amikor rábukkantam, röpke három órás extázisba estem, nem győztem abbahagyni az inspirálóbbnál inspirálóbb történetek olvasását. Úristen, gondoltam, egy kicsit most mi is közéjük tartozunk! Csodálatos!

20642306_10154668840846837_302090197_o

Kilátásaink…

Szóval, hogy mit csinálunk mi most épp Siófokon?

Mindent: élünk, nyaralunk, dolgozunk, barátokkal bandázunk, élvezzük a nyarat és lehet, hogy itt töltjük az őszt is. Az egész egy véletlen beszélgetésből indult, aztán az lett belőle, hogy kibéreltünk egy szuper házat a Balcsi partján. Amikor először megfogalmazódott bennem az ötlet, nem gondoltam, hogy Zsiti vevő lesz rá, elvégre az ő munkája miatt még heti 2-3-szor biztos fel kell utaznia a fővárosba, de én, mint jelenleg épp helyfüggetlen anyuka, boldogjan játszottam el a gondolattal. Egy hónap a Balatonon? Beköltözni egy óriási házba, odahívni az összes barátunkat, családtagunkat és végre minőségi időt eltölteni velük úgy, hogy akár ki sem kell mozdulnunk a kertből? Elképesztően szuper dolog!

Zsiti aztán nem sokáig hezitált, Siófok bár nem a legfestőibb hely a világon, viszont nagyon praktikus város, van benne minden, pikk-pakk fent lehet lenni Budapesten és a vonat/busz közlekedés is szuper. Nekünk pedig most pont ilyen helyszínre volt szükségünk.

20642010_10154668841081837_2116275619_o

Backpacker.hu Borival

Mi a terv?

Az a terv, hogy nincs terv. Jó, nyilván vannak forgatókönyvek, én, a durván control feak személy nem bírom ki tervek, meg határidők nélkül. Ezért 1-2 hónapot tuti itt töltünk, ezalatt meglátjuk, hogy mennyire könnyedén megy Zsitinek a munkába járás, mennyire lenne fárasztó nekem heti kétszer felmenni az egyetemre, októbertől pedig – ha mégsem működik ez itt – keresünk újabb helyet, ahol eltölthetünk néhány hónapot. Szívesen maradnánk itt, vagy máshol vidéken, valahogy most jutottunk el oda, hogy nem vágyunk a fővárosba. (Ami elég döbbenetes, mert én durván Budapest-mániás vagyok).

Egyébként nagyon jó móka felfedezni egy új várost, itthon ez a negyedik, amiben élek. Lassan tudom már, hol van a jó zöldséges, merre a leggyorsabb a DM-hez eljutni, honnan kell tortát rendelni, melyik bioboltban kapok csicseriborsó lisztet, kik a legjobb orvosok és mennyibe kerül a strand…

Emellett persze dolgozunk is. Zsiti fent, én mikor hol: a nappaliban, a kerti hintaágyban, az ágyban, vagy a most nyíló első balatoni co-working irodában. Igazából minden olyan, mint mikor Budapesten éltünk, csak most kaptunk ajiba egy tavat is.

20641214_10154668840256837_2075179119_o

Milyen érzés ennyire gyökértelennek lenni?

Ez az a kérdés, amit mindenki feltesz. Látjuk és érezzük a közvetlen környezetünkön, hogy totál nem értik, vagy épp idegenkednek attól a helyzettől, amiben vagyunk. Hogy egy kis autóba bepréseltük az összes szükséges dolgunkat és egyik hónapban még Hollandiában, aztán Szegeden, aztán Siófokon, aztán ki tudja hol vagyunk. Nem azt mondom, hogy nem vágyunk egy saját otthonra, mert ez óriási hazugság lenne. Nyilván nagyon örülnék, ha mondjuk ez a mi saját házunk lenne. De, ha már úgy alakul, hogy ilyenünk nincs, akkor viszont kihozzuk a helyzetből a legjobbat. És amit már most látunk magunkon és nagyon örülünk neki: elképesztően rugalmasak vagyunk másokhoz képest. Nem ragaszkodunk tárgyakhoz, helyekhez, sőt, túl sok olyan szokásunk sincs, ami kőbe lenne vésve. Zsigmond bárhol elalszik, én bárhol dolgozom, Zsiti meg maga a megtestesült nyugalom. Neki mindig csak annyi kell, hogy én ne legyek elviselhetetlen :D.

Miközben nézzük a nálunk megforduló barátok, családok szokásait, berögzült dolgaikat, látjuk azt is, hogy mi ezeket már akkor elengedtük, amikor külföldre költöztünk és 1-2 táskából éltünk. Emlékszem arra, amikor 5 teljes évet redukált Zsiti egyetlen 30 kilós bőröndbe, vagy ahogy én eladtam és kiszanáltam mindent, mielőtt elköltöztem.

Otthont teremteni csodálatos érzés, de az is kristálytiszta számunkra, hogy ez nem négy fal és tárgyak kérdése. Őszintén hálás vagyok ennek a lehetőségnek, hogy fejleszt minket és edz a következő szintre. Mert hogy lesz változás? Az biztos. Addig pedig kiélvezzük, hogy medence van a kertben, hogy a függőágyban olvashatok nagy utazókról, hogy meglepetés szülinapi zsúrt szervezhetek a barátainknak, hogy végre csomó mindenkivel találkozunk (nem csak 1-2 órára), aki fontos nekünk.

20630234_10154668840411837_1847470032_o

Szóval, helyfüggetlen családnak lenni szuper dolog!

Szeretnél erről még többet hallani? Hogy lehet valaki egyszerre utazó, anyuka, szabadúszó? Mit kell tenni ahhoz, hogy a hobbid, munkád és családi életed is összeegyeztethető legyen? Gyere el augusztus 26-án a legnagyobb hazai freelancer fesztiválra, a Freedom X Fest-re, ahol több, mint 40 inspiráló előadó között én is fogok előadást tartani.  Részletekért katt ide.

DR SZABÓ ORSOLYA

40+ countries as a toddler – The new generation of globetrotters

15626436_1710985129216402_1869670485679520705_o

Interview with Erica, mom of a toddler and editor of The Worldwide Webers blog

I first took notice of you on Instagram where you already have an extensive number of followers. Then I found myself simply in love with your site because your daughter is so cute, it is a pleasure to look at your pictures. So this made me really curious about your story.

17097510_1749986155316299_605484103697235541_o

Please tell me a few sentences about the beginning! Who were you before you became a family travel blogger?

I am an American expat who always loved to travel and decided that marriage, work, and kids were going to further that love, not extinguish it. My husband and I both worked in global industries for many years, which enabled us to live and work abroad. After having our daughter in 2015 we spent her first year exploring over 30 countries across 4 continents, which is when I started The Worldwide Webers family travel blog while my husband continued to work full time.

When you became pregnant (with your daughter), did you have any doubts or fears about how you will continue your lifestyle once you have a baby

We were living in South Africa when my daughter was born, so travel was inevitable for us in order to stay a part of our families lives who lived back in the USA. The baby flew 18 hrs for her first international flight at 3 months old! After we accomplished that we realized traveling with a baby wasn’t so hard and then our travel schedule spiraled a bit out of control.

How did your travel habits and practices changed after your daughter was born?

We definitely plan more with a baby or toddler in tow. Choosing nicer hotels, booking private tours so we can see more in a short amount of time while having the flexibility to stop as often as we need for food or diaper changes, more food research so we aren’t searching a city with a hungry and grumpy kid. All these factors play into a more successful exploring day when we get to our destinations.

13767375_1631505103831072_1950790390733668111_o

You have visited more than 30 countries. How do you fit all the traveling into your professional life? How do you finance your travels? Do you have any special tips for that parents who are living on a budget?

In the last 4 years we’ve lived in Singapore, South Africa, Switzerland, and the UK. Working abroad in various locations has allowed us to keep our flight costs down, as we’re generally exploring only on the weekends due to my husband working full time. A lot of the destinations we pick are based off of where’s cheap and direct from our current home. Sometimes that’ll take us to places we never thought we’d visit like Liechtenstein, Cyprus, or Mauritius. I would advise people to be open to off beat locations if they want to keep costs down.

And how did your family react when they learned about new lifestyle? Did they try to discourage you from it?

My husband and I both come from very supportive families who question our sanity but have never discouraged us from our travels. With FaceTime and Skype we’re able to bring them along for the ride whether we’re exploring the canals of Copenhagen or the Serengeti in Tanzania.

Most people completely give up traveling once they become parents. They say traveling with a baby requires so much energy, moreover it is dangerous and because of the baby`s needs for stability, they decide to stay closer to home. What is your stand on this?

Traveling with baby vs. a toddler brings two different sets of obstacles. Babies are easy with less of a schedule, breastfeeding on the go, and a change of diaper anywhere you can find a flat surface. A toddler’s nap routine and food likes/dislikes can be more difficult to mesh into a travel day but certainly not impossible. I think routine and adaptability are both important for children to learn, because realistically life is not perfectly timed to a kids schedule. So the more kids and parents practice being outside of their strict routines the better everyone gets at it.

13582045_1623913457923570_3767431585714455778_o

How do you think traveling can and will influence the personality of your children?

At the age of 2 our daughter has been to 42 countries and my husband and I have been to over 80 each. Our next globetrotting baby arrives in August so we’ll see what they rack up as well. I think introducing our children to the sights, smells, and foods of other cultures only helps to expand their palates and minds. Also the fact that our daughter grew up sleeping in different cots, eating different things, this all helps her be a more flexible toddler that can survive outside of a strict routine. But realistically they may remember nothing and that’s all right too, because we as her parents will have the memories of these family moments forever.

It is wonderful that you are expecting a baby again and still manage to travel and stay energetic. What’s your plan for that few weeks or months when the baby will arrive? Are you planning to stay at the same place for a while?

Initially we’ll be in London while we wait for the new baby to get it’s passport and welcome our family and friends who will be coming over to visit. By November we’re hoping to take our first international trip as a family of four to Italy and then back to the USA to introduce the new addition to the rest of the family over the holidays in December.

How long do you think, you will lead this kind of life? What are your plans for when your kids are ready for school?

We’re expats not full time nomads, which is an important distinction. We love having different home bases wherever my husband is working and exploring on the weekends. I think we’ll lead this life for as long as we can afford to or for as long as we have the energy!

19055464_1802161036765477_7477990567393779054_o

Your whole story and your way of thinking is very inspiring. You have a huge impact vary influence on people. So, my last question would be: what’s your message to the parents (mothers) who really love traveling but they are still hesitating?

You can get anywhere with enough snacks and diapers! What’s the worst that could happen? A tantruming toddler? A trip to a doctor? A baby crying in a public space? All these things can happen in your local town in your regular life, so you might as well have a nicer view and a passport stamp while you parent. Just get out there and go.

Thank you so much for the interview and we wish you and the newest globetrotter the best!

Did you like the story? You can follow The Worldwide Webers blog here, on Istagram or on Facebook. And don’t forget to check out Gyerekkel a nagyvilágban Facebook and Instagram pages!

 

Nagyon haragszom Rád!

Ez volt a 85 éves Nagymamám köszönése, mikor alig 10 nappal ezelőtt meglátott minket a kert végében. Egy hétvége (?) erejéig ugyanis hazaköltöztünk vidékre, a szülői házba, míg el nem repültünk Hollandiába. Az ok egészen profán: kitettek minket az albérletünkből. A részletekbe most nem is mennék bele, mert még feldolgozás alatt áll, hogy helyretegyem magamban, hogyan is történhet meg ilyen 2017-ben akkor, ha rendesen fizetsz, tiszta vagy és minden elvárásnak igyekszel eleget tenni…

Read the rest of this entry »

Hogyan keressünk szállást babával, kisgyerekkel?

Amikor utazunk, a tényleges utazáson kívül (mivel, mennyiért, milyen gyorsan) a legkardinálisabb kérdés nyilvánvalóan a szállásra vonatkozik. Míg backpacker-ként elaludtam anno szó szerint a kutya ágyában is, sőt, szálltam meg repülőhangárban, macskával közös placcon a világ legkoszosabb nappalijában és hónapokig éltem autókban is.

De gyerekkel ez is más. Micsoda nagy igazság, mi? A lényeg viszont tényleg ez: amíg a baba nem pörög, addig bárhol jó lehet, csak tiszta legyen. Ha beindul a mozgás, akkor viszont egy sima füves placc is ezernyi életveszélyt hordoz magában, így nem árt körültekintően választani.

Read the rest of this entry »

Látogatás a földi Paradicsomban – Azori-szigetek 2. rész

Tekintettel arra, hogy az egy hetes azori kiruccanásunk a lisszaboni reptér hibájából mindössze 3,5 naposra rövidült, így két teljes napunk maradt még kiélvezni a szikrázó (juhúúú!) azori napsütést. Nem csoda hát, hogy úgy örültem, mint a medve, aki először látja meg az árnyékát, mikor kinéztem a nappali óceánra nyíló ablakain.

Read the rest of this entry »

Látogatás a földi Paradicsomban – Azori-szigetek 1. rész

Azori23

A repülés

Aki követte az előzményeket az tudja, hogy a szülinapi azori-szigeteki utazásunk kissé kacifántosan indult. Kár is ezen meglepődni, rólunk van szó, hogyan máshogy lett volna. Szombat reggel tehát ismét nekifutottunk annak a projektnek, hogy elrepülünk az Atlanti-óceán közepén fekvő, összesen 9 szigetből álló szigetcsoportnak, amely még a kontinentális Portugália szélétől is közel 3,5 órányi repülőútra található.

Vulkánok, sziklás óceánpart, páfrányok, fortyogó gőzfürdők, vízesések és bálnák. Maga a földi Paradicsom, vagy ahogy számos utazási oldal hívja, Európa Hawaii-ja, vagy Új-Zélandja. Nekem sem kell nyilván több, hogy azonnal belezúgjak egy ilyen helybe! A repülőút relatív nyugisan telt, alkalmaztuk a már bevált taktikáinkat, már ami a gyerekkel való repülést illeti. Egyébként aludtunk végig, csak akkor ébredtünk fel, mikor már elkezdtünk landolni, ami kissé rázkódósabb lett a kelleténél. Már épp elemi erővel tört rám az izgatottság, amikor hirtelen újra megemelkedtünk és közölték, hogy nem tudunk leszállni és mennünk kell még egy kört…szinte meg sem lepődtünk, én már láttam magam előtt, hogy 3 óra múlva ismét Lisszabonban leszünk.

Azori21

Szerencsére nem így lett, óriási köd ide, szitáló vízszintes eső oda, végül csak megérkeztünk az azori ‘nyárba’. És pont ilyen kellemes időben sikerült töltenünk az első két napot. Viszont mindezek ellenére (vagy épp ezért), azonnal belezúgtunk a tájba: imádtuk a ködben úszó pálmákat, a sejtelmesen tejfehér völgyeket, a haragos tajtékokat és a mindezeket teljes mértékben ignoráló boldog teheneket. Az Azori-szigeteken egyébként (számunkra teljesen érthetetlen módon) nincsenek birkák, pedig ránézésre a sziklapartok és a dimbes-dombos legelők pont olyanok, mintha Írország, vagy Új-Zéland partjainál lennénk.

Szállás

A szállásunk a sziget északi részén volt található, Haligali blogéknak hála sikerült rábukkannunk erre az igen színes, de egyébként nagyon kedves kis apartmanra. A ház, amely egy biológus hölgyé S. Vincente Ferreira-ban fekszik, kb. 10-12 percre autóval Ponta Delgadától, amely a sziget fővárosa. Ez a kis falu alig néhány utcából, 3 vendéglátó helyből és 2 kisboltból áll. Szóval óriási arconpörgésre itt (sem) kell számítani, de összességében elmondható Sao Miguelről, hogy maga a béke és a nyugalom szigete. A portugálok eleve nem egy idegbeteg, kapkodó népség, de itt aztán ennek méginkább a töredéke tapasztalható.

Azori22

Én valahogy azt hittem, hogy egy apartmant foglaltam le, végül aztán kiderült, hogy nagy izgalmamban a házban található privát szobák egyikét sikerült, tehát nem egy komplett kis lakást, de mivel egyetlen egyébként tök jó fej német lánnyal kellett ‘osztozkodnunk’ a fürdőn, illetve a nappalin, így nem mondanám, hogy nagy kellemetlenséget okozott a helyzet. A házigazdánk pedig a megtestesült tünciség volt, Zsigmond kedvéért még a nappali padlóját is körberakta gumiszőnyeggel, így az épp akkor kúszó-mászó átmenetben lévő gyerek is szabadon garázdálkodhatott. Arról meg már nem is beszélek, hogy a nappali sarkában elhelyezett függőágyból olyan panoráma tárult elénk az óceánra és a szomszédos telkekre, hogy hetekig képes lettem volna csak ott ülni és bámulni kifelé.

Közlekedés

Mi a gyerekes utazás legegyszerűbb és az idő rövidségére való tekintettel a leghatékonyabb utazási és közlekedési módozatot választottuk: béreltünk egy autót. Nem volt bonyolult művelet, igazán rugalmasak voltak abban a tekintetben is, hogy 3 napot késtünk és abban is, hogy a szálláshoz kértük a céget a jármű leadásakor, így nekünk már tényleg nem kellett sehova sem bumliznunk fölöslegesen. Amint landoltunk és megtaláltuk a szállásunkat (érdekesség, hogy a szállás utcájának neve egyébként nincs rajta a Google Maps-en, pedig teljesen normális betonút…így aztán bolyongtunk egy jó 20 percet), nem bírtunk magunkkal (és éhesek is voltunk), így bepattantunk a kocsiba és elindultunk balra (ha fogalmad sincs, hogy mi hol van, akkor igazából csak mész az orrod után – ez mindig beválik).

Azori24

Egészen este 8-ig róttuk a kilométereket, nem érdekelt minket az sem, hogy kb. az orrunkig ha látunk, olyan köd és eső van. Egyedül a gyerek altatási ideje volt az, ami arra intett minket, hogy vissza kellene fordulnunk: mert hiába volt a zord idő, annyira álomszép volt így is ez a sziget, hogy csak hüledeztünk Zsitivel.

Mivel még másnap is zuhogott az eső és csak néha hagyta abba, így engedtem gyermekem apjának, aki azt mondta, hogy ígyis-úgyis vizesek lennénk, akkor már menjünk fürdőbe.

Furnas – a botanikus kertbe rejtett termálfürdő

Nos, köztudottan UTÁLOM az uszodákat, fürdőket, a spa-kat, meg mindent, amiben gőz van, meg nyirkosság, meg nem napsütötte medence. De gondoltam, egy életem, egy halálom, jobb ötletem nincs, hogy mit kezdjünk addig Zsigivel magunkkal míg Zsiti ázik, akkor inkább nézem a partról, de nem maradok a szobában. A biztonság kedvéért odaraktam én is magamnak egy fürdőruhát, bár 99%-ra vettem, hogy erre az égvilágon semmi szükség nem lesz. Mindig adjatok esélyt az 1%-nak!

Azori25

Már a Furnas-ba vezető út is meseszép volt, a szigeten az egyik kedvenc helyünk végül vitathatatlanul ez lett. A 3,5 napos azori kiruccanásunkhoz mi ezt a remek útmutatót használtuk, ami pedig azt javasolta, hogy az itt található két fürdő közül azt válasszuk, amelyik egy botanikus kertben található. Így belőttük úticélnak a Terra Nostra Parkot, ahol 6 euró/fő-ért élvezhettük nem csak a kert egyedülálló látványát és a szebbnél szebb fákat és virágokat, de csobbanhattunk a természetes kialakítású jakuzzikban és a mustársárga termál tóban is. Hatalmas fürdő-undorom egészen a megérkezéstől számított másfél percig tartott, míg le nem parkoltuk a babakocsit a kis ‘jakuzzi’ medence előtt, ahol Zsitin kívül össz-vissz egy férfi mártózott. Képtelenség lett volna megállni, hogy ne mártózzak meg, utoljára ilyen menő helyen Új-Zélandon csobbantam, így aztán néhány perc múlva már én is teljes extázisban mártóztam a forró vízben, miközben nem akartam elhinni, hogy ennyi pálmafa, óriásfenyő és páfrány árnyékában hogy nem Új-Zélandon vagyok.

Azori26

Még nagyobb lett a döbbenetünk, mikor a mustártó után tettünk egy sétát a kert (maximum) felében: virágos kertek, patak melletti kis túraútvonalak, erdők és egzotikus madarak ölelték körbe a fürdőt. Ez a botanikus kert annyira meseszerű, mintha csak a Titkos kert c. regény lapjaira csöppentünk volna. És hát a páfrányok! Én nem győztem őket fotózni. A szívem szét akart szakadni a boldogságtól, az agyam pedig képtelen volt elhinni, hogy most nem NZ-n vagyok, hanem egy másik szigeten, egy másik óceán kellős közepén. Néhány óra múlva aztán ismét rákezdett az eső, így mi visszapattantunk az autóba és elindultunk vissza a szállásunkra.

Azori27

Másnap reggel pedig arra ébredtünk, hogy meseszép színekben ragyognak a dombok és ezer árnyalatban tündököl az óceán: kisütött a Nap!

Még több képért kövessetek Instán is!

Portugál kiruccanás – 2. rész

A reptéri káosz

Miután fél napot eltengtünk-lengtünk egy bevásárlóközpontban (gyerekkel mégsem akartuk az egész napot az esős nyílt utcán tölteni, a szállásunkat meg délben el kellett hagyni), este 6-kor boldogan szálltunk be az uber sofőr mögé, hogy vigyen minket a reptérre, repülünk az Azorira. Mi kis naivak!

Read the rest of this entry »

Portugál kiruccanás – 1. rész

Ezer éves álmom (konkrétan 9) volt, hogy egyszer eljussak az Azori-szigetekre. Mivel idén töltöttem a 25. (muhaha) születésnapomat, úgy döntöttem, hogy erre a majdnem kerek szülinapra valami különleges bakancslistás utazás jár. Azonban egy tényezőről nem lehet megfeledkezni, hogy történetesen itt van az a 8 hós miniszörny, aki nélkül sem utazunk és akivel túl messzire sem.

Read the rest of this entry »

Hogyan utazzunk kisbabával (aki még nem jár) – 2. rész

Az előző részben arról meséltem, milyen előkészületeket tettünk a két hetes utazásunk előtt, hogyan zajlottak a repülések és miként kerestük a szállást. A mai bejegyzésben pedig arról szeretnék írni néhány gondolatot, hogy miként teltek a napjaink és mi volt végül a konklúzióm.

Read the rest of this entry »

Hogyan utazzunk kisbabával (aki még nem jár) – 1. rész

Most, hogy megjártuk a kontinentális Portugáliát és az Azori-szigeteket is Zsigmonddal, úgy gondoltam, összegyűjtöm azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek engem foglalkoztattak a babás utazás előtt, hátha másnak a segítségére leszek ezzel. Egyúttal bátorítani is szeretnék mindenkit – nyilván gyerekfüggő a dolog -, de az apjával egybehangzó véleményünk szerint (egy ekkora) gyerekkel utazni nem egy óriási kihívás. Az írás nyilvánvalóan a nekünk bevált, vagy épp nem bevált dolgokat tartalmazza, ezért teljesen szubjektív, de igyekeztem gyakorlatias maradni.

Read the rest of this entry »

Nézd meg a legfrisebb videónkat:
fb
Hortobágyi Rántott Vombat

Csatlakozz hozzánk a Facebookon, ahol még több fotót és videót találsz a nagy utazásról.

Blog naptár

November 2017
M T W T F S S
« Aug    
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  
Új -Zélandi kalandok
























.





Szereplők

O.: A lány, aki hátra hagyva régi életét új utakra lépett, hogy megnézze, ízlik-e neki a hortobágyi rántott vombat.

Á.: A hedonista útitárs.

NZ.: Új-Zéland

HK.: Hongkong

A kezdetek kezdetét pedig itt találod: