Na akkor tisztázzunk valamit!
Mivel eleinte úgy volt, hogy a kis bejegyzéseimet csak a család meg a barátok látják majd, így nem szorult magyarázatra, hogy ki O, vagy Á, vagy mi NZ, meg AU, illetve mi történik éppen, de mivel menet közben egy ilyen szép nagy családdá nőttük ki magunkat (ezúton is nagyon köszönöm a megosztásokat, lájkokat és ajánlásokat, folytassátok csak bátran! )és a többségnek vélhetően fogalma sincs ezekről, így akkor most kezdjük a kályhától! Read the rest of this entry »
Posted in 
Úristen, már csak két hét és indulsz!!! Készen állsz rá?
A kérdés, amitől szolidan kitépem a (számomra még mindig rém ijesztő barna) hajam!
Mit jelent ez a kérdés? Hogy a 689234234 elemből álló listámon fogynak-e már a tételek? Hooooooooooogyne…kipipálok egyet, jön négy másik! Read the rest of this entry »
Nehézségek
Mesélek kicsit a nehézségekről is, mert adódnak bőven, már így a szervezés alatt is. Például meg kell említenem, hogy bizony, 18 ezer kilométer távolságból is bele lehet szaladni egy szerelmi drámába (mondjuk inkább úgy, hogy nekem nyilván egyből sikerült!). Az úgy volt, hogy kinéztem magamnak egy szimpatikus öko-bio kávézót, ahol sütni szerettem volna (tengerpart, szörfösök, cuki kis hely, élőzene, kreatívkodás a konyhába, mi baj érhet!?). Aztán elkezdődött a kontaktálás a tulajjal, akivel egy idő után már heti több e-mailt váltottunk és csetelgettünk. Én nem bántam, az angolomnak nem árt, ő meg nagyon készségesen és kedvesen mesélt nekem a kinti dolgokról. Ez egész odáig rendben is ment, míg egy napon, amolyan Orsi-féle lelkesedéssel el nem meséltem neki, hogy én hogy imádom Dave-et (vélhetően ez a fél mondat verte ki a biztosítékot), az új új-zélandi daddy-met, mert mennyit segít nekem. Erre barátunk, hívjuk most John-nak megsértődött. Mit megsértődött? Kitört a cunamiatomháborúvilágvége egyben! Miközben Ő épp egy óriási féltékenységi jelenetet (???) rendezett, én Ctrl C – Ctrl V-ztem át a mondandóját a google fordítóba, mert bár Dani, a világ legjobb angoltanára nyomatta nekem a szlenget is rendesen, a szerelmi drámák szókincsét kifelejtettük a repertoárból. (na deccdöríllájf, háni, nem az, amit az IELTS vizsgán kérnek!!!) Read the rest of this entry »
Ülj fel a hullámvasútra és sikíííííííííííííííííííííííííííííts!!!!
Hogy mikor és hogy kezdődött?
Ismered azt az érzést, amikor majd’ szétfeszül a mellkasod, folyamatosan mosolyogsz, másra sem tudsz gondolni, aludni sem tudsz már, bizsereg a gyomrod, és minimum 5 méterrel lebegsz a föld felett? Amikor nem érdekel már az sem, hogy az albid felmondták, a melóhelyed oda, a kocsit kivonták a forgalomból a laptopod meg ellopták, mert tudod, hogy meg fog oldódni! Amikor azon kapod magad, hogy csak úgy bámulsz bele a semmibe, és álmodozol napi 73 órában?
Módosult tudatállapot, egyesek szerelemnek hívják . Read the rest of this entry »
Barátkozz honvédekkel, mert az jó!
Ádámot alig két hete ismerem ugyan, de volt olyan kedves, hogy ma elhalmozott egy rakás roppant praktikus ajándékkal. Mert Ádám a praktikus dolgok híve, mégiscsak katona. Mit katona? Főhadnagy! Sőt, tanít! Olyan okos, hogy a róla készült interjút guglival kell olvasnom, hogy megértsem. Nem viccelek! Read the rest of this entry »
Sose szállj be fésületlen pasi mellé!
Amikor megkapod a visszajelzést, hogy szeretettel várnak egy tengerparti B&B hostelbe önkénteskedni, sütni-főzni, lovagolni, utána egy másik e-mailben meg arról mesélnek Neked, hogy milyen lesz júniusban síelni, akkor baromiraborzalmasan nehéz egy helyben ülnöd egy excel táblázat előtt (és a word doksik sem jobbak már…)
Tegnap bepakolni tanultam a hátizsákomba (nem röhög!), hogy minden a legjobb helyen, méretben legyen. Megtanultam, hogy hova kell tenni a legtöbb terhelést, hogy ne húzzon se hátra, se le túlságosan, melyik madzagot mikor rángassam, melyik zsebbe mit rakhatok okosan. Meglepő módon a hátizsákom kb 1/4-e még üres. (MÉG! beszélgessünk majd erről 3 hét múlva…) Read the rest of this entry »
Visszaszámlálás indul
Az úgy volt, hogy Tibor, akire szolidan rátukmáltam magam (Tibor nem az egyetlen ilyen szereplője lesz történetünknek, Tibor még szerencsésen megúszta…nem így van ez Ával, de róla majd később), készségesen válaszolgat megannyi (időnként rém bárgyú) kérdésemre (amit az elmúlt két évben kisebb-nagyobb kihagyásokkal feltettem), heti akár többször is. Ma ezzel a mondattal kezdte az e-mailjét: Pont mához egy hónap és ide érkezel! Read the rest of this entry »
Hortobágyi Rántott Vombat Csatlakozz hozzánk a Facebookon, ahol még több fotót és videót találsz a nagy utazásról. |
|---|
Budapest
Sydney
Wellington